Menu
Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület
ALAPSZABÁLYA
a 2021. július 28.-ai módosításokkal egységes szerkezetben
(a módosítások dőlt és vastagított betűvel kerültek kiemelésre)
Az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület közgyűlése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban Ectv.) vonatkozó rendelkezései alapján, a közhasznú tevékenységet folytató Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:
2. Az Egyesület székhelye: 1093 Budapest Fővám tér 8.
A fiatalok vállalkozási tevékenységének ösztönzése, vállalkozói kultúrájának emelése.
Az Egyesület „spin-off keltetőként” a híd szerepét kívánja betölteni az ötletgazdák és az üzleti angyalok, kockázati tőketársaságok között.
Ismeretterjesztő tevékenységével elősegíti, hogy az ötletgazdák megfelelő ismeretek birtokában készítsenek üzleti tervet, majd sikeres vállalkozás keretében valósíthassák meg terveiket, ismerjenek meg sikeres vállalkozókat, vállalkozásokat.
Az Egyesület ennek érdekében spin-off vállalkozásokba tagként beléphet, az ötletgazdák részére mentori szolgáltatást nyújt, a vállalkozás fejlesztéséhez anyagi forrást biztosíthat, illetve anyagi források biztosításában működik közre a maga karitatív eszközeivel.
Az Egyesület részt kíván venni, illetve együttműködik oktatási és más intézményekkel a vállalkozói és a pénzügyi kultúra terjesztésében, színvonalának emelésében, elsősorban a fiatalok körében.
Támogatja a vállalkozási ismeretek oktatását, gyakorlati tapasztalatok megszerzését, a vállalkozási ismereteket oktatók és tanulók (beleértve az egyesületi tagok) tanulmányi felkészülését, esettanulmányok, kutatások, szakanyagok készítését, tanulmányutakat és konferencián, szakvásárokon való részvételt.
Tanulmányi, szakmai fórumok, versenyek, konferenciák, táborok, utak szervezése, kivitelezése, ösztönző dijazása.
Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti teékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt. Az Elnökség esetleges elutasító döntése ellen, az érintett, a döntés vele való közlésétől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezhet.
– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban; szavazati joggal rendelkezik,
– a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület Elnöke 30 napon belül
köteles választ adni;
– választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
– indítványt tehet a Közgyűlés napirendi pontjaira;
– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezheti;
– jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval, azzal, hogy a pártoló tag tagdíjfizetésre nem kötelezhető, azonban megállalpodás szerint vagyoni hozzájárulással támogathatja az Egyesületet.
A tag a tagsági viszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett irásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.
A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökhöz megküldött lemondó nyilatkozatával. A kilépés az írásos dokumentum Elnök általi átvételével hatályos.
Ha a tag az alapszabályban a tagság feltételenként előírtfeltételeknek nem felel meg, az Egyesület a tagsági viszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
Annak a tagnak a tagsági viszonyát, aki tagdíjfizetésével tizenkét hónapot meghaladó késedelembe esik, és elmaradását írásbeli felszólítás ellenére sem pótolja, a Közgyűlés felmondja.
A tagsági jogviszony megszűnik a Közgyűlés kizáró határozata alapján, ha a tag ismételten és súlyosan megszegi az Alapszabály rendelkezéseit, a Közgyűlés határozatát, vagy jogszabályt, továbbá ha a tagot
bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és/vagy közügyektől eltíltott. A kizárási eljárást bármely tag, egyesületi szerv az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzésről számított 15 napon belül kezdeményezheti az Elnöknél. Az Elnök az ügyet kivizsgálja, beszámol és javaslatot tesz a Közgyűlésnek. A Közgyűlés a kizárás tárgyában minősített szótöbbséggel (2/3) határoz.
Az Elnök, a kizárás tárgyában hozandó határozata előtt az érintett tagot tértivevényes levélben értesíti és meghallgatja. A kizárás tárgyában az érintett távollétében is hozható határozat, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem mentette ki.
Az érintett védekezését az Elnökség kizárás tárgyában tartott ülésén szóban, vagy legkésőbb az elnökségi ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. Az Elnök a személyes meghallgatást, illetve az írásbeli védekezés kézhezvételét és a vizsgálat lefolytatását követően a kizárással kapcsolatos álláspontját kialakítja, és gondoskodik a Közgyűlés alapszabály szerinti összehívásáról, valamint a kizárásnak a Közgyűlés elé terjesztéséről.
A kizárás tárgyában hozott határozatot indoklással kell ellátni és az érintettel tértivevényes levélben kell közölni, a kizárás tárgyában tartott Közgyűlést követő 8 napon belül. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyitékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást. Az érintett a kizáró határozattal szemben a határozat közlését követő 30 napon belül írásban fordulhat jogorvoslatért az illetékes bírósághoz.
A kizárt tag tagsági viszonya a kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy bírói jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a Közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja – a Közgyűlés határozathozatalának napján szűnik meg.
Az Elnök kizárási ügyében a Közgyűlés dönt.
Az Egyesület szervei:
Közgyűlés
Elnök
Felügyelő Bizottság
A Közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkot.
A Közgyűlést évente legalább egyszer ülésezik.
A Közgyűlést az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elekronikus tértivevény) /Ectv. 37.§ (2) a) pont/
A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalábbb olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthahassák. A meghívónak tartalamznia kell továbbá a
Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirendben szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirendben nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárultak.
Az Elnök köteles a Közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ ha a tagok egyharmada cél és ok megjelölésével írásban kéri ezt,
b./ ha az Elnök rendkivüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
c./ ha a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli,
d./ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
e./ az Egyesület előreláthatólag nem less képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
f./ az Egyesület céljainak elérése veszélybe kerül.
Ezekben az esetekben az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az Elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. A tagok a Közgyűlést szabályszerűen össszehívottnak ismerik el akkor is, ha a meghívó a megadott e-mail címekre érkezik.
Ugyanez a szabály vonatkozik az Egyesület Ellenőrző Bizottságára is.
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A határozatképtelenség miatt elhalasztott, megismételt Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, feltéve, hogy erről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták.
Az Egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, felosztásáról csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.
A Közgyűlés megnyítását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális létszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyvhitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét) /Ectv. 37. § (3) a) pont/
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. /Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés/
A tagok a Közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
1.3 A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az Egyesület megalakulásának, megszűnésének, szétválásának, illetve más társadalmi szervezettel történő egyesülésének a kimondása (szavazati arány: a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbség);
– az Egyesület céljának módosításártól szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges;
– az Alapszabály elfogadása és módosítása (szavazati arány: a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbség);
– tisztségviselők megválasztása és visszahívása, díjjazásának megállapítása (szavazati arány: jelenlévők háromnegyedes szótöbbség);
– tagdíj mértékének megállapítása (kivéve a megállapodás szerinti tagdíjakat);
– az Elnök által készített éves beszámoló elfogadása (szavazati arány: kétharmados szótöbbség);
– az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet efogadása (szavazati arány: kétharmados szótöbbség);
– az Egyesület éves költségvetésének elfogadása;
– az Egyesület valamely szervezethez való csatlakozásának vagy onnan történő kilépésének kezdeményezése, döntéshozatal e tárgyakban;
– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
1.4 A Közgyűlés a fenti kivételektől eltekintve egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza határozatait. A szükséges szótöbbséget minden esetben a jelenlévők számához képest kell megállapítani, feltéve, hogy a határozatképességhez szükséges létszámú egyesületi tag jelen van. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt meg kell ismételni vagy a döntést elvetettnek kell tekinteni.
1.5 A tisztségviselők megválasztása (ideértve minden további tisztségviselőt) titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több, mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
A megismételt szavazás nyertese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
1.6 A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha személyiségi jogok védelme vagy adatvédelem ezt indokolja. A Közgyűlés határozathozatala során érvényesíteni kell a közhasznúságra, az egyesületekre vonatkozó és egyéb jogszabályokat / Alapszabály III. és IV. pontok/.
1.7 Az Elnök a Közgyűlésre meghívhat állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit és magánszemélyeket. A meghívottak a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.
1.8 A határozatok nyilvántartása, megőrzése, hozzáférés a határozatokhoz
A testületi szervek döntéseit, valamint azok tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét az Egyesület Elnöke a Határozatok Tárában tartja nyilván.
A Közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon ajánlott postai küldeményben, a határozat meghozatalától számított 5 munkanapon belül az Elnök írásban közli.
A Közgyűlés határozatát az Elnök a határozat meghozatalát követő 8 napon belül, ha ez mások jogát vagy jogos érdekét nem sérti, vagy nem veszélyezteti, oly módon hozza nyilvánosságra, hogy azt legalább 8 napra honlapon megjelenteti.
Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban bárki betekinthet.
2.1 Az Elnökség az Egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt minazon kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. Az Elnökség az Elnökét maga választja tagjai közül.
2.2. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhazsnálására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezése esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
l./ a tag felvételéről való döntés;
m./ döntés minazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal;
n./ döntés 500.000.- (ötszázezer) forint egyedi értéket meghaladó eszköz beszerzéséről;
o./ éves tevékenységi terv összeállítása, döntés a tervtől, illetve nyertes pályázatokban, támogatási szerződésekben rögzítettektől eltérő szerződések megkötéséről, beszerzésekről, kiadásokról, stratégia alkotás.
2.3. Az elnökség működése
Az Elnöség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az Elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek mínősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalamzza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
Az elnökségi ülésre szóló meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságrs kell hozni.
Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatárorzott esetekben korlátozható. (Ectv. 37. § (1) bekezdés)
Az Elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában enm korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólág egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vgay
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. /Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés/
Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagokírnak alá. A jegyzőkönyv tartalamazza a határozatok sorszámát, a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a
döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét). A határozatokat az Elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni. /Ectv. 37. § (3) a) pont/
Az Elnökség határozatatit az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejüleg. / Ectv. 37. § (3) b) pont/
2.4. Az Egyesület Elnöke
2.4.1. Elnök csak olyan személy lehet, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek. Az Elnök helyettesítésére akadályoztatása esetén az általa kijelölt (írásban meghatalmazott) olyan egyesületi tag, elsősorban elnökségi tagok közül jogosult, akivel szemben nem állnak fenn kizáró és összeférhetetlenségi okok.
Az Egyesület elnökére is vonatoznak a jogszabályokban meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi okok.
Az Elnök tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.
Az Enöknek a Közgyűlés döntésének megfelelően kell megtennie intézkedéseit, döntés hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban.
Az Egyesület elnöke 2021. július 28. napjától 5 évig Moll János (anyja neve: Erdős Judit, született: Hussein-Dey /Franciaország/, 1945.10.07., lakik: 1141 Budapest, Szugló utca 134., szigsz.: 471587 AH, személyi azonosító jele: 1-451007-0216, adóazonosító jele: 8287681782).
– az Egyesület tevékenységének irányítása;
– a Közgyűlés összehívása; a Közgyűlés által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
– előkészíti a beszámolókat, az éves költségvetést és azokat a Közgyűlés elé terjeszti;
– vezeti a Határozatok Tárát;
– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
– önállóan képviseli az Egyesületet;
– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
– vezeti az ügyintéző apparátust, kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait;
– vezeti az Egyesület tagnyilvántartását;
– irányítja az Egyesület gazdálkodását;
– utalványozási jogot gyakorol;
– gyakorolja a munkáltatói jogokat;
– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. / Ptk. 3:22. § (1)-(2) bekezdés/
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre, és az Ellenőrző Bizottsági tagokra is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
/Ptk. 3:22. § (4) bekezdés/
Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltíltó ítélet hatálya alatt áll. /Btk. 61. § (2) bekezdés i) pont/
Nem lehet vezető tisztségviselőaz, akit e foglalkozástól jogerősen eltíltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltíltottak, az eltíltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltíltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselőaz, akit eltíltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. /Ptk. 3:22. § (5)-(6) bekezdés/
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben, elgalább egy évig –
a./ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó-és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tart fel,
c./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d./ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni. /Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés/
Dr. Béza Dániel (anyja születési neve: Koleszár Erzsébet, lakóhelye 1172 Budapest Ananász utca 32.) megválasztva 2021. július 28. napjától 5 évre
Dr. Trautmann László (anyja születési neve: Szabó Ágnes, lakóhelye: 1213 Budapest Kondor utca 11.) megválasztva 2021. július 28. napjától 5 évre
Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök és az Elnökség tagjai önállóan látják el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme az elnök és a tagok személyében is: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja az Elnök és a tagok személyében is: önálló.
Az Elnökség tagjai az Elnökség tájékoztatása mellett önállóan képviselik az Egyesületet.
Megszünik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízatás időtartamának lejártával, vagy a Közgyűlés által új választással, ahol a meglévő vezető tisztségviselők megbízatását megszüntetik és újraválasztanak, illetve új vezető tisztségviselőket választanak;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett , az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelőlésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
A vezető tisztségviselő (Elnök, elnökségi tagok, Ellenőrző Bizottsági tag) bármikor visszahívható, amennyiben az Egyesület vezetése, illetőleg tevékenysége során nem a tőle elvárható fokozott gondossággal vagy nem az egyesületi érdek elsődlegessége alapján jár el, avagy a jogszabályokban, a hatósági határozatokban, az Alapszabályban, és a Közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi. Visszahívási eljárást kezdeményezhet a rendes tagok egyharmada, vagy a vezető tisztségviselők bármelyike az Elnöknél írásban indokolva. A visszahívási eljárás lefolytatására az Elnök az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül rendkívüli Közgyűlést köteles összehívni.
A visszahívási eljárás az évi rendes Közgyűlésen is lefolytatható, amennyiben azt elnökségi határozat alapján az Elnök egyébként is összehívja. A 30 napos határidőt az indítvány kézhezvételétől számítva ebben az esetben is tartani kell. A visszahívási eljárás az érintett vezető tisztségviselő jelenléte nélkül is lefolytatható, feltéve, hogy az őt érintő eljárásról írásban, legalább 15 nappal az e kérdésben döntő Közgyűlés időpontja előtt értesítést kapott. A vezető tisztségviselők visszahívásáról a Közgyűlés 2/3-os többséggel dönt. A visszahívás kérdésben az érintett személy, vagy annak közeli hozzátartozója nem szavazhat, illetőleg nem lehet az ilyen eljárásban jegyzőkönyvvezető vagy levezető elnök.
Amennyiben a visszahívási eljárás az Egyesület Elnökét érinti, a Közgyűlés köteles tagjai sorából más levezető elnököt választani.
Az ügyben érintett személy az összeférhetetlenséget köteles bejelenteni és tevékenységét az eljárásban egyidejűleg megszüntetni. A Közgyűlés az eljárásnak azt a részét, amelyben az érintett személy részt vett, megismétli.
Az Egyesület vezető szervtől elkülönült felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 4, azaz négy főből áll. A Bizottság az Egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrzi az ügyvezetést.
Elnök: Dr. Számely Gábor
(lakóhelye: 1013 Budapest, Attila utca 49. anyja születéskori
neve. Csonka Margit, született: Budapest, 1963. július 7., személyazonosító
igazolvány száma: 619999 RA, személyazonosító száma: 1-630707-1793,
adóazonosító száma: 8352500457)
Megbízatás időtartama: 2021. július 28. napjától 5 évig
Tagok: Csapó Krisztián
(lakóhelye: 1115 Budapest, Bartók Béla u. 92-94. B2 lh„ II. em. 13., anyja születéskori neve.: Obendorfer Erika, született.: Mosonmagyaróvár, 1978. augusztus 17.,
személyazonosító igazolvány száma.: 932016 DA, személyi azonosító szám: 1-780817-2482, adóazonosító szám: 8407700118).
Megbízatás időtartama: 2021. július 28. napjától 5 évig
Pájer Donát
(lakóhelye: 1083 Budapest, Práter utca 46. X. em. 38, anyja születéskori neve: Horváth Márta, született: Budapest, 1986. november 1., személyi azonosító szám: 1-861101-5059, személyiazonosító igazolvány száma: 885189 RA, adóazonosító szám: 8437681243)
Megbízatás időtartama: 2021. július 28. napjától 5 évig
Bacsa László
(lakóhelye: 1148 Budapest Vezér utca 147/D, anyja születéskori neve: Meggyes Annamária,
született: Budapest 1975. augusztus 26., személyazonosító igazolvány száma: 013873 MA,
személyazonosító száma: 1-750826-0756 , adóazonosító száma: 8396830673)
Megbízatás időtartama: 2021. július 28. napjától 5 évig
A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak.
A felügyelőbizottsági tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet felügyelőbizottsági tag, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
A Felügyelő Bizottság tagjai, Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
Az első Felügyelő Bizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat, ami felügyelőbiziottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szanbályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
A Felügyelő Bizottság testületként jár el, tagjai sorából elnököt választ. A Felügyelő Bizottság üléseit bármely felügyelőbizottsági tag összehívhatja. Az üléseket a Bizottság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén pedig a Bizottság tagjai közül választott felügyelőbizottsági tag. A Bizottság egyszerű többséggel hozza meg határozatait, és akkor határozatképes, ha ülésén legalább a tagok kétharmada jelen van. Határozatait a Bizottság elnöke tartja nyilván. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jelenlévők aláírnak.
A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosultak az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
Az intézkedésre vagy határozathozatalra jogosult testületet a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen elteltét követően a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A Felügyelő Bizottság akkor is az itt írtak szerint jár el, ha megítélése szerint az Egyesület vezetésének tevékenysége jogszabályba, vagy az Alapszabály rendelkezéseibe ütközik, illetőleg az Egyesület céljával, érdekeivel ellentétes.
A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
Az Egyesület kiadásait tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek felajánlásaiból, adományaiból fedezi; vagyona e főbb forrásokból képződik az Alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.
Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
12.1 Az Egyesűlet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
12.3 Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását – az Alapszabályban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartahnazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
12.4 Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
12.5 Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
12.6 Ha az Egyesület befektetési tevékenységet végez, akkor befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a közgyűlés a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.
12.7 Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.
Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhaszná lását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
Jelen Alapszabály vonatkozó rendelkezései az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érintik.
Az Egyesület közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.